Lélekölő villaversenyekre, topcéges állásinterjúkra, trendi magániskolákba szóló kihívásokat provokálunk ki, fogadunk el. Holott ez választás kérdése. Nem muszáj versenyezned. Hisz egyedi vagy, egyetlen, senki máshoz nem fogható! Ezen a szinten már nincs kihívó, nincs mezőny. Nem muszáj felfalnod minden reklámozott árut, azután nem kötelező kihánynod azt a girhességkultusz jegyében, még akkor sem, ha úgy látod, mindenki ekként csinálja.
Nem a tárgyak teszik magukat nélkülözhetetlenné, mi dumáljuk be magunknak, hogy dizájner bútor, okostelefon, plazmatévé, vagy a legújabb divat szerinti vesefagylaló hónaljtop nélkül biztosan nem álljuk meg helyünket e vad világban, hogy nélkülük már ember mivoltunkat is elveszíthetjük.
Időnként úgy érzem, civilizációnk elfejlődött a szakadék pereméig. Ócska kibeszélősókkal, "igazmondó", "jól informált" bulvárújságokkal, a néző számára túlélhetetlen túlélőszigeti álkínlódásokkal, nívótlan csillagok agyonmosott hétköznapjainak benyálazásával pusztítják az összes ingerküszöbünket. Hisztérikus tempójú, kifelé élő, külsőségeket bálványozó életmódunk kiírtja belőlünk mindazon humán értékeket, melyeket meg kellett volna tartanunk öröknek.
Ha egyszer majd vissza akarunk térni az igazi örömökhöz, nem lesz hová mennünk.
Hagytuk elöletni a lényegünket!
Nekem ez a blogod még jobban is tetszik, mint a másik. Az is jó, de én itt találkozom csemegékkel, mint ez is.
VálaszTörlésBár azt hiszem Fabyen maradjon meg Fabyennek, Kella pedig Kellának, de azért ez jó volt. :D
Jó tömör.
Hehehe
Nesze neked fogyasztói társadalom. :P